-
1 ῥίς
A nose or snout of men and beasts, Il.5.291, Od.4.445, Hdt.3.154, Ar. Pax 21, Pl.Prt. 329d, etc.; ἕλκειν τινὰ τῆς ῥινός lead him by the nose, Luc.Herm.73; ἕλκεσθαι τῆς ῥ. ib.68;μὴ τὴν χολὴν ἐπὶ ῥινὸς ἔχ' εὐθύς Herod.6.37
. -
2 ρις
ῥῑνός, редко Anth. ῥῐνός ἥ1) тж. pl. нос Hom., Her., Arph. etc.ἕλκειν τινὰ τῆς ῥινός Luc. — водить кого-л. за нос
2) pl. ноздри Hom. -
3 ῥίς
ῥίς, ῥῑνός, ἡ, 1) die Nase; Hom., sowohl von Menschen als von Thieren, z. B. ἀμβροσίην ὑπὸ ῥῖνα ἑκάστῳ ϑῆκε, Od. 4, 445; in Prosa überall; τῆς ῥινὸς ἕλκειν, an der Nase herumziehen, Luc. Hermot. 68 Pisc. 12, oft. – 2) im plur. ῥῖνες, die Nasenlöcher, στόμα τε ῥῖνές τε οὔδεϊ πλῆντο, Il. 14, 467; τέλος ϑανάτοιο κάλυψεν ὀφϑαλμοὺς ῥῖνάς τε, 16, 503; ϑάλασσα δὲ κήκιε πολλὴ ἂν στόμα τε ῥῖνάς τε, Od. 5, 456, u. öfter; Hes. Sc. 267; Soph. φυσῶν τ' ἄνω πρὸς ῥῖνας ἔκ τε φοινίας πληγῆς αἷμα, Ai. 901; Hippocr. hat den ion. gen. ῥινέων; διὰ τῶν ῥινῶν, Plat. Prot. 334 c u. öfter, u. Folgde. – [Nur sp. Dichter haben ι auch kurz gebraucht, vgl. Jacobs A. P. p. 729.]
-
4 πέρας
A end, limit, boundary,I in local sense,ἐκ περάτων γᾶς Alc.33.1
, cf. Th.1.69;π... αὔλ<ε>ιος θύρα ἐλευθέρα γυναικὶ νενόμιστ' οἰκίας Men.546
; τὸ π. tip,τοῦ αἰδοίου Arist. GA 773a21
; [ τῆς ῥινός] Gal.18(2).28; τισὶ τὰ π. ἀλγέει the extremities, Aret.SD1.7.IIgenerally, limit, either opp. ἀρχή, Arist.Ph. 264b27, or including it,τελευτή γε καὶ ἀρχὴ π. ἑκάστου Pl.Prm. 137d
, cf. Arist.GA 777b29, Metaph. 1022a4;οὐκ ἔχων π. κακῶν E.Andr. 1216
, cf.Or. 511, A.Pers. 632, Lys.12.88, etc.;π. ἅπασιν ἀνθρώποις ἐστὶ τοῦ βίου θάνατος D.18.97
, cf. Arist.EN 1115a26;εἰ π. μηδὲν ἔσται σφίσι τοῦ ἀπαλλαγῆναι τοῦ κινδύνου Th.7.42
; π. ἔχειν, = περαίνεσθαι, come to an end, Isoc.4.5, Lycurg.60, etc.;π. λαμβάνειν Plb.5.31.2
; ἐπιθεῖναι τῇ γενέσει π. Arist.GA 776a4;ἐν π. εἶναι Thphr.CP5.18.2
.2 perfection of a thing,τὸ π. τῆς μαγειρικῆς.. εὑρηκέναι Hegesipp.Com. 1.4
, cf. 10, Posidipp.26.17.b Philos., τὸ τῶν ἀγαθῶν π., τὰ π. τῆς ἡδονῆς, Epicur.Ep.3p.65U., Sent.20;ἐν τῷ κατὰ φύσιν π. κατακέκλειται τἀγαθόν Metrod.Herc.831.8
.3 end, object, εὐχῆς, ἐλπίδος, Luc.Harm.2 sq.4 Philos., that which limits or has limits, opp. τὸ ἄπειρον, Pythag. ap. Arist.Metaph. 986a23, Pl.Phlb. 30a, etc.;τὰ ἐλάχιστα καὶ ἀμιγῆ π. [τῆς ἀτόμου] Epicur.Ep.1p.17U.
: Com., of a person, τὸν καλούμενον Π. Philosteph.Com.1.3.III final decision, [οἱ] τὸ π. ἔχοντες τῶν ἐν τῇ πόλει ἁπάντων δικαίων the supreme court, from which there is no appeal, Din.3.16. -
5 ῥίς
ῥίς, ῥῑνός, ἡ, (1) die Nase, sowohl von Menschen als von Tieren; τῆς ῥινὸς ἕλκειν, an der Nase herumziehen; (2) plur. ῥῖνες, die Nasenlöcher -
6 ἕτερος
ἕτερος, α, ον, only [dialect] Att.-[dialect] Ion. with [pref] ἕ-, [dialect] Dor. [full] ἅτερος [pron. full] [ᾰ] IG4.914.9 (Epid.), etc. (and [dialect] Att.in crasis, v.infr.), [dialect] Aeol. [full] ἄτερος Alc.41.5, etc.:— but [full] ἅτερος [pron. full] [ᾱ], [dialect] Att. crasis for ὁ ἅτερος, Com.Adesp.14.23 D., al., [dialect] Ion. [full] οὕτερος (fr. ὁ ἕτ-) Hdt.1.34, etc., [dialect] Dor. [full] ὥτερος Theoc.7.36; neut.A , And.2.7, etc., [dialect] Ion.τοὔτερον Hdt.1.32
: pl. ἅτεροι, for οἱ ἅτεροι, Arist.Pol. 1255a20; , Th.1.87, etc.; gen. , etc., [dialect] Ion.τοὐτέρου Semon.7.113
, [dialect] Dor.θατέρω Ti.Locr.94a
,θωτέρω Epich.71
(dub. l.); dat. ; fem. nom.ἡτέρα IG22.1498.76
, 1615.14,87 (iv B.C.), S.OC 497, Ar.Lys.85, 90 codd., Paus.Gr.Fr.82; dat. , Tr. 272, E.Hipp. 894, Ar.Av. 1365, etc., cf. Paus.Gr. l.c. (in Mss. sts. θατέρᾳ), [dialect] Ion.τἠτέρῃ Phoen.5.2
.—Later masc. and fem. θάτερος, θατέρα, even with the Art., Men.846, Chrysipp. ap. Paus.Gr.Fr.82, Lyc.590, Polem. Cyn.4, Luc.D Mort.26.1 (condemned in Pseudol.29), Gp.14.20.2, etc.;τῶν θατέρων Iamb. in Nic. p.83
P.; θάτερον acc. sg. masc., E. Ion [849].I one or the other of two, usu. c. Art. exc. in Poets ; freq. of natural pairs, σκαιῇ (sc. χειρὶ)ἔγχος ἔχων, ἑτέρηφι δὲ λάζετο πέτρον Il.16.734
; τῇ ἑτέρῃ μὲν.. τῇ δ' ἑτέρῃ .. 14.272, cf. X.Cyn.10.11; χειρὶ ἑτέρῃ with one hand, Il.12.452, Od.10.171 (but χεὶρ ἑτέρη commonly of the left hand, v. infr. IV.I);ἑτέροιο διὰ κροτάφοιο Il.4.502
;χωλὸς δ' ἕτερον πόδα 2.217
, cf. Ar.Ec. 162, Din.1.82;ἀμφότεραι αἱ γνάθοι, ἢ ἡ ἑτέρα X.Eq.1.9
;ἐκκοπεὶς τὸν ἕ. τῶν ὀφθαλμῶν D.H.5.23
;εἰς γόνυ θάτερον Philostr.Im.2.20
; of pairs in general, Il.5.258, etc.; τὴν ἑ. πύλην one of the two gates, Hdt.3.156;ὁ ἕ. τῶν στρατηγῶν Th.4.43
;τὸ ἕ. τοῖν δυοῖν τειχοῖν Id.7.24
: freq. of alternatives presented,τῶνδε τὰ ἕ. ποιέειν Hdt.4.126
; ἑλοῦ γε θάτερ', ἢ.. ἢ .. S.El. 345; τοῖνδ' ἑλοῦ δυοῖν πότμοιν τὸν ἕ. E.Ph. 952 ; ; δυοῖν θάτερα, ἢ.. ἢ .. Pl. Tht. 187c;ὅταν δυοῖν καλοῖν θάτερον κάλλιον ᾖ, ἢ τῷ ἑτέρῳ τούτοιν ἢ ἀμφοτέροις ὑπερβάλλον κάλλιόν ἐστιν Id.Grg. 475a
: in pl., one of two parties or sets, Od.11.258; τῶν ἕτεροί γε παῖδα κλαύσονται one set of parents, either mine or thine, Il.20.210;δώῃ δ' ἑτέροισί γε νίκην 7.292
;ἑτέροισι δὲ κῦδος ἔδωκαν 13.303
: freq. with neg.,οὐδ' ἕτεροι 11.71
.2 in double clauses ἕτερος (in Prose always ὁ ἕτερος) is generally repeated; ἑ. μὲν δουρὶ.., τῷ δ' ἑ. 21.164; τὸν ἕ., ἕ. δὲ .. Od. 5.266;ἕ. λευκόν, ἑτέρην δὲ μέλαιναν Il.3.103
, etc.: but sts. omitted in one clause, [ἕτερος μὲν] κακῶν, ἕ. δὲ ἐάων 24.528
, cf. 7.420, IG22.1388.46 (prob.), etc.;ἡ μὲν.., ἡ δ' ἑτέρη Il.22.149
, IG12.76.50; ἕ..., ὁ δὲ .. Od.8.374; answered byἄλλος, ἕτερον μὲν κεύθῃ ἐνὶ φρεσίν, ἄλλο δὲ εἴπῃ Il.9.313
, cf. Od.7.123; reversely ἄλλῳ ὀρχηστύν, ἑτέρῳ κίθαριν [ἔδωκε] Il.13.731, cf. Pl.R. 439b, Tht. 184e; τότε μὲν ἕτερα.., τότε δὲ ἄλλα .. Pl.Alc.1.116e; ὁ ἕτερος.., ὁ λοιπός .. X.An.4.1.23 ; ἕτερα.., τὰ δὲ .. S.OC 1454 (lyr.); laterμίαν μὲν.. ἑτέραν δέ A.D. Synt.172.5
;τὴν μίαν.. τὴν δ' ἑτέρην AP9.680
.3 repeated in the same clause, ἐξ ἑτέρων ἕτερ' ἐστίν one building follows on another, Od.17.266; <ἀ> δ' ἀτέρα τὰν ἀτέραν κύλιξ ὠθήτω let one cup push on the other, Alc.41.5; ἢ θάτερον δεῖ δυστυχεῖν ἢ θάτερον one party or the other, E. Ion [849];ἕτεροι ἑτέρων ἠξίωσαν ἄρχειν Th.2.64
; ἕτερος ἀφ' ἑτέρου θεραπείας ἀναπιμπλάμενοι ἔθνῃσκον ib.51;εἴ τίς τι ἕτερος ἑτέρου προφέρει Id.7.64
;ξυμμειγνυμένων ἑτέρων ἑτέροις Ar.Av. 701
; συμφορὰ ἑτέρα ἑτέρους πιέζει one calamity oppresses one, another others, E.Alc. 893 (lyr.); , cf.S.OC 231 (anap.);ἄλλη δ' εἰς ἑτέρην ὀλυφύρετο A.R.1.250
.4 = δεύτερος, second, ἡ μὲν.., ἡ δ' ἑτέρη.., ἡ δὲ τρίτη .. Od.10.352 sq., cf. Il.16.179, al., X.Cyr.2.3.22; ἡ ἑ. πρότασις the minor premiss, Arist. EN 1143b3: without Art.,ἕ. τέρας Hdt.7.57
; προσαγορεύεις αὐτὰ ἑτέρῳ ὀνόματι you call them further by a new name, Pl.Phlb. 13a; cf. IV. 1b.b with Pronouns of quantity, ordinals, etc., τόσσοι δ' αὖθ' ἕτεροι ποταμοί as many more, Hes.Th. 367; ἕτερον τοσοῦτον as much again, Hdt.2.149; ἑτέρου τοσούτου χρόνου for as long again, Isoc. 4.153; ἕ. τοιαῦτα other things of like kind, Hdt.1.120, 191; ἑτέρων τοιῶνδε (sc. ἀνθρώπων) ἄρχεις ib. 207; τῷ αὐτῷ τρόπῳ.. τῷ ἑτέρῳ in the same way over again, Id.2.127;ἄλλα τε τοιαῦθ' ἕτερα μυρία Ar.Fr.333.4
; χιλίας ἑτέρας [δραχμάς] D.58.6; δεύτερον, τρίτον ἕ. δικαστήριον, Id.23.71,74; ἕ. ἐγώ, of a friend, Pythag. ap. Iamb.in Nic. p.35 P.; ἕτεροι αὐτοί second selves, Arist.EN 1161b28;εὕρηκε τὸν ἕ., τὸν σέ Men.474
.II without Art., another, of many, with a sense of difference, Il.4.306, Od.7.123, Ar.Ach. 422, Lys.66, etc.;ἕ.αὖ τις Id.Eq. 949
; , etc.;ἕτερα ἄττα Pl.Tht. 188b
; repeatedἑτέραν χἀτέραν τρικυμίαν Men.536.8
: with neg., οἷα οὐχ ἕτερα [ἐγένετο] such as none like them had happened, Th.1.23;ναυμαχία.. οἵα οὐχ ἑτέρα τῶν προτέρων Id.7.70
; οὐδεμιᾶς ἥσσων μᾶλλον ἑτέρας ib. 29 (s.v.l.); οὐχ ἕτερον ἀλλά .. none other than, Plu.2.671b, cf. UPZ 71.9 (ii B.C.).b οἱ ἕ. the rest, Hdt.4.169.c ὁ ἑ. ' one's neighbour', ἀγαπᾶν τὸν ἕ. Ep.Rom.13.6, cf. Ep.Gal.6.4.III of another kind, different,ἕ. δέ με θυμὸς ἔρυκεν Od.9.302
; τὸ μὲν ἕ., τὸ δὲ ἕ., i.e. they are different, Pl.Men. 97d, cf. R. 346a;ἕ. τε καὶ ἀνόμοιον Id.Smp. 186b
;τὸ δὲ ταὐτὸν ἕ. ἀποφαίνειν καὶ τὸ θάτερον ταὐτόν Id.Sph. 259d
;ἕ. ἤδη ἦν καὶ οὐχ ὁ αὐτός D.34.12
; (i B. C.);ἕ. εὐαγγέλιον Ep.Gal.1.6
: coupled with ἄλλος, χἀτέρους ἄλλους πόνους and other different toils, E.Supp. 573 (s.v.l.), cf. Or. 345 (dub.l.);Ῥόδον καὶ ἄλλας ἑτέρας πόλεις D.15.27
;ἕτερον τό τ' ἀλγεῖν καὶ θεωρεῖν ἐστ' ἴσως Philem.75.7
;ἕτερα φρονῶν καὶ δημηγορῶν Din.1.17
: c.gen., other than, different from,φίλους.. ἑτέρους τῶν νῦν ὄντων Th.1.28
, cf. Pl.Prt. 333a, D.10.44, etc.; ἕτερον, ἕτερα ἢ .., E.Or. 345, X.Cyr.1.6.2;παρὰ ταῦτα πάντα ἕτερόν τι Pl.Phd. 74a
;ἕτερα πολιτείας εἴδη παρὰ μοναρχίαν Arist.Pol. 1294a25
, cf. 1286b21.2 other than should be, euphem. forκακός, παθεῖν μὲν εὖ, παθεῖν δὲ θάτερα S.Ph. 503
;ἀγάθ' ἢ θάτερα, ἵνα μηδὲν εἴπω φλαῦρον D. 22.12
: abs., δαίμων ἕ. Pi.P.3.34; λέκτρα, συμφοραί, E.Med. 639 (lyr.), HF 1238;ἐὰν τὰ ἕ. ψηφίσωνται οἱ δικασταί D.48.30
; πλέον θάτερον ἐποίησαν did more harm (than good), Isoc.19.25, cf. Pl.Phd. 114e, Euthd. 280e, Aristid.2.117 J.IV Special Phrases:1 elliptical, mostly in dat. fem.,a τῇ ἑτέρᾳ (sc. χειρί), [dialect] Ep. ἑτέρῃ or ἑτέρηφι, with one hand (v. sub init.); with the left hand, Od.3.441, Il.22.80, Theoc.24.45: hence prov., οὐ τῇ ἑτέρᾳ ληπτός not to be caught with one hand, Pl.Sph. 226a;ἐκ δ' ἑτέρης A.R.1.1115
, AP 9.650 (Leont.).b θατέρᾳ (sc. ἡμέρᾳ) on the morrow, S.OT 782, E.Rh. 449;τῆς ἑτέρας Pl.Cri. 44a
; but τῇ ἑτέρᾳ on the following (i.e. the third) day, X.Cyr.4.6.10.c (sc. ὁδῷ) in another or a different way, ; another way, ;ἑτέρᾳ πῃ Id.Eq.35
; τότ' ἄλλοσ'.., θατέρᾳ δὲ .. S.Tr. 272; θατέρᾳ.., θατέρᾳ .. in one way.., in the other.., Henioch.5.16 ; : acc.ἑτέραν ἐκτρέπεσθαι Luc.Tim.5
.2 adverb. with Preps.:a ἐπὶ θάτερα to the one or the other side, one or the other way, ἐπὶ μὲν θάτερα.., ἐπὶ θ. δὲ .. Hp.Art.7; τότε μὲν ἐπὶ θάτερα, τότε δ' ἐπὶ θ. Pl.Sph. 259c: also with another Prep., ἐς τὰ ἐπὶ θάτερα to or on the other side, Th.1.87; ἐκ τοῦ ἐπὶ θάτερα from the other side, Id.7.37; ἐκ μὲν τοῦ ἐπὶ θ., ἐκ δὲ τοῦ ἐπὶ θ. Pl.Prt. 314e: c. gen.,ἐς τὰ ἐπὶ θ. τοῦ ποταμοῦ Th.7.84
;εἰς τἀπὶ θ. τῆς πόλεως X.HG6.2.7
;τὸ ἐπὶ θάτερον τῆς ῥινός Hp.Art.35
.b κατὰ θάτερα on the one or other side,κατὰ θ. ἀστός D.57.30
;ψόφου κατὰ θ. προσπεσόντος Plu.Brut.51
, etc.; but καθ' ἕτερα at other points, Th.7.42.V Adv. [full] ἑτέρως in one or the other way, opp. ἀμφοτέρως, Pl.Tht. 181e; ἑ. τε καὶ ἑ., = ἀμφοτέρως, Id.Phdr. 235a; τοῦ σκέλους ἑ. ἔχειν, = ἑτεροσκελὴς εἶναι, Philostr.VA3.39.2 differently, rarely in Poetry,οὐχ ἑ. τις ἐρεῖ Theoc.Ep.10.3
; ἑ. ἔχειν to be different, Ar.Pl. 371: freq. in Prose, ὡς ἑ. in the other way (cf. ὡς), ἢν ἡ ἑτέρη γνάθος ἐκστῇ ὡς ἑ. χρὴ τὴν ἐπίδεσιν ἄγειν Hp.Art.34
, cf. Pl.Sph. 266a, etc.; ἐάν τε καλῶς, ἐάν θ' ὡς ἑ. D.18.85, cf. 212: c. gen., differently from,ἑ. πως τῶν εἰωθότων Pl.Plt. 295d
; ἑ. ἤπερ .. Ael.NA12.28.3 otherwise than should be, badly, wrongly, once in Hom.,ἑ. ἐβόλοντο Od.1.234
;εἰ καὶ ἑ. τοῦτο ἀπέβη SIG851.10
(Marc.Aur.);εἴ τι ἑ. φρονεῖτε Ep.Phil. 3.15
. -
7 ἝΛΚω
ἝΛΚω, impf. εἷλκον, fut. ἕλξω, aor. gew. εἵλκυσα, perf. u. aor. pass. εἵλκυσμαι, εἱλκύσϑην; εἷλξα erst Sp., auch ἕλξα, Orph. Arg. 256; – ziehen, schleppen; ἐξ ὄρεος δόρυ Il. 17, 743; νῆα εἰς ἅλα δῖαν 2, 152; ἐκ ζωστῆρος ὀϊστόν 4, 213; ἡμίονοι – ἀπήνην 24, 324. – Bes. zerren, schleppen, wie den gefallenen Hektor Achilles schleift, Il. 24, 52. 417; vgl. Eur. Andr. 108; von Hunden u. Geiern, Il. 17, 557; Her. 1, 140; ποδός, ποδῶν ϑύραζε, an den Füßen herausschleifen, Il. 11, 258 Od. 16, 276; ἕλξειν ἔοιχ' ὑμᾶς ἀποσπάσας κόμης Eur. Suppl. 883; vollständiger ἕλξει ϑύραζ' αὐτὸν λαβὼν τῶν ὀρχιπέδων Ar. Plut. 955; ohne λαβών so, Equ. 769; vgl. τῆς ῥινός Luc. Hermot. 73; als Gefangenen fortschleppen, Il. 23, 715, wie Soph. vrbdn οὔϑ' εἷλκον, οὔτ' ἂν ἦγον O. C. 932; eben so Plat. Rep. IV, 439 d; ἑλκόμενος ἀπὸ τοῠ βήματος Xen. Hem. 3, 6, 1; vgl. noch ναῦς ἀναδούμενοι εἷλκον κενάς Thuc. 2, 90, u. nachher ἑλκόμεναι, ins Schlepptau nehmen; dah. oft mit βίᾳ vrbdn, Ar. Nubb. 233 u. A.; auch ohne βίᾳ = Gewalt anthun, mißhandeln, Eur. Herc. Fur. 602. – Vor Gericht ziehen, immer mit dem Nebenbegriffe des Gewaltsamen u. des Widerstrebens auf der andern Seite; Ar. Nubb. 991; Her. 2, 65 u. A.; – übertr., von Reden, wie Plat. sagt ὥσπερ σκυλάκια ἕλκειν καὶ σπαράττειν τῷ λόγῳ τοὺς πλησίον Rep. IV, 539 b; wie auch Pind. N. 7, 103 ἀτρόποις ἑλκύσαι Νεοπτόλεμον ἔπεσι zu erklären; παιδίσκην Lys. 1, 12, zur Unzucht reizen. – Wie in ἑλκόμενοι καὶ μόγις, Plat. Rep. I, 350 d, sich das Gezwungene ausspricht, so ist auch bei ἕλκειν καὶ πείϑειν τὸν λεών, V, 458 d, an ein gewaltsames Leiten, wenigstens eines nicht willig folgenden Volkes zu denken; ἐπιϑυμία ἕλκει ἐφ' ἡδονάς Phaedr. 238 a; vgl. ἄνω κάτω τοὺς λόγους Theaet. 195 c; Crat. 386 e; εἰς τυραννίδας τὰς πολιτείας Rep. VIII, 568 c. – Andere Vrbdgn sind noch νευρήν, die Sehne des Bogens anziehen, spannen, Od. 21, 419; τόξον Her. 3, 21; Xen. An. 4, 2, 28; auch im med. bei Ath. XI, 470 c; τὴν ἴυγγα, s. ἴυγξ, – das Schwert ziehen, Soph. Ant. 1208; ἔγχος ἐπί τινι Eur. Rhes. 576; μάχαιραν ἐκ κολεοῠ D. L. 6, 65; – ἱστία, die Segel aufziehen, Od. 2, 426; δίκτυον ἐς βόλον Theocr. 1, 40; – τάλαντα, die Wage aufzichen, um zu wägen, Il. 8, 72. 22, 212, woran sich die Bdtg des Gewichts reiht, welches die Wagschale niederzieht; τὰ πλεῖον ἕλκοντα βαρύτερα νομίζεται Plat. de leg. 316 a; Arist.; mit dem acc. des Gewichts, Her. öfter, z. B. τρίτον ἡμιτάλαντον ἕκαστος ἕλκων 1, 50; Arist. H. A. 8, 6; vgl. Pol. 22, 16, 19; übertr., aufwiegen, entsprechen, ἕλκων τὴν τοῦ συγγραφέως προστασίαν 12, 28, 6, vgl. 8, 21, 2; – in die Länge ziehen, τὸν χρόνον τῶν συνϑηκῶν ἀεί, Pol.; intr., λέγεται τὴν σύστασιν ἐπὶ τοσοῠτο ἑλκύσαι, soll sich so lange hingezogen haben, Her. 7, 167; τῆς συνηϑείας ἑλκυσϑείσης Pol. 31, 21, 8; – βίοτον, das Leben hinschleppen, Eur. Or. 207, wie μακρόπνουν ζόαν Phoen. 1535; γῆρας Sp.; auch ποδὸς βάσιν, einherschleichen, wie πόδα, Theocr. 7, 21; dah. vom Tanz, s. ἑλκύω; – προφάσεις, lange Ausflüchte machen (oder sie bei den Haaren herbeiziehen), Her. 6, 86; Ar. Lys. 726; vgl. πᾶν πρᾶγμα καὶ κατηγορίαν, alles Mögliche herbeiziehen, Pol. 31, 10, 4; vgl. auch λόγους oben; – in sich ziehen, einathmen, die Luft, Tim. Locr. 101 a; Arist., ταῖς ῥισί, riechen; von Pflanzen, einsaugen, Theophr.; in langen Zügen trinken, zechen, ἄμυστιν Eur. Cycl. 417; Ar. Equ. 107; πυκνάς Alex. bei Ath. XI, 470 e; auch μαστούς, Eur. Phoen. 987, vgl. Ion 1200; – das Loos ziehen, Apolld. 2, 8, 4; – πλίνϑους ἑλκύσαι, Ziegel streichen, Her. 1, 179; – ἡ ϑυρὶς ἕλκει, zieht, macht Zug, Theophr. 1; – χλανίδα, hinterher schleppen lassen, Ephipp. Ath. VIII, 347 c, wie ϑοἱμάτιον ἕλκων Archipp. bei Plut. Alcib. 1; ὄνομα, seinen Namen herleiten, bekommen, D. Per. 42, wie τὸ γένος ἀπό τινος, Strab. XI, 515; ὁ ἄρτος ἕλκει χρῶμα κάλλιστον, nimmt die Farbe an, Ath. III, 113 c; wie φαντασίαν Pol. 32, 20, 5. – Das med. oft = act.; ξίφος, er zog sein Schwert, Il. 1, 194, oft; χαίτας ἐκ κεφαλῆς, sich die Haare ausraufen, 10, 15; δίφρον ἀσσοτέρω πυρός, sich den Sessel näher ans Feuer ziehen, Od. 19, 506; – τιμάς, ἄφενος, an sich raffen, reißen, Theogn. 30. – Vom Holze, sich werfen, reißen, Theophr. – Von Flüssen, Gegenden, sich wohin ziehen, erstrecken, z. B. ἕλκεται αἶα πρὸς ἀνατολήν D. Per. 1086; a. sp. D., wie Lycophr. 702.
-
8 δια-στολή
δια-στολή, ἡ, 1) das Auseinanderziehen, Ausdehnen, Medic.; Ggstz συστολή, Plut. plac. phil. 4, 22; bei Gramm. Dehnung einer von Natur kurzen Sylbe. – 2) die Trennung, Scheidung, Plut. Nic. 19; vgl. Cic. 1 ἐν τῷ πέρατι τῆς ῥινὸς διαστολὴν ἀμβλεῖαν εἶχεν, ὥσπερ ἐρεβίνϑου διαφυήν. – Bei den Gramm., wie ὑποδιαστολή, Unterscheidungszeichen; auch = Interpunction. Dah. – 3) deutliche Auseinandersetzung, genaue Erzählung, Pol. 3, 7 u. öfter; μετὰ διαστολῆς ποιεῖσϑαι τὴν ἐξήγησιν, entgeggstzt ἐπικεφαλαιοῦσϑαι, 2, 40.
-
9 διαστολη
ἥ1) растяжение, расширение(πνεύμονος Arst., Plut.)
2) разрежение(ὕλης Arst.)
3) выемка, желобок(ἐν τῷ πέρατι τῆς ῥινός Plut.)
4) разделение, разобщение(παροικοδομεῖν εἰς διαστολάς Plut.)
5) различение(διαστολῇ χρήσεσθαι Plut.)
6) обстоятельность -
10 σιμον
τό1) подъем, крутизнаπρὸς τὸ σ. Xen., Arst. — в гору;
ὑπερβάλλειν τὰ σιμά Xen. — преодолевать подъемы2) вздернутость или приплюснутость(τῆς ῥινός Xen.)
-
11 гайморит
мед. η ιγμορίτιδα, η φλεγμονή του ιγμορείου άντρου/της ρινός.Русско-греческий словарь научных и технических терминов > гайморит
-
12 εὔθυνσις
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὔθυνσις
-
13 σιμός
A snub-nosed, flat-nosed, of the Ethiopians and their gods, Xenoph.16; of the Scythians, Hdt.4.23, cf.Ar.Ec. 617 ([comp] Comp.), 705, Theoc.3.8; represented as giving an arch, pert look,σιμός, ἐπίχαρις κληθείς Pl.R. 474d
; Arist. says that all children are σιμοί, Pr. 963b15; of dolphins, Arion 1.7; of dogs, X.Cyn.4.1; of the hippopotamus, Hdt.2.71, Arist.HA 502a11; of the ponies of the Sigynnae, Hdt.5.9; of bees and goats, Theoc.7.80, 8.50.2 of the nose, snub, flat, opp. γρυπός, Pl.Tht. 209c; τὸ σ. τῆς ῥινός,= σιμότης, X.Smp.5.6, cf. Arist. Pol. 1309b24.—As this kind of nose gives a pert expression, we findσιμὰ γελῶν AP5.176
(Mel.); σιμὰ σεσηρὼς μυχθίζεις ib. 178 (Id.); cf.σιμόω 1
.II metaph., bent upwards, like the slope of a hillside: hence, up-hill, opp.κατάντης, χωρίον Ar.Lys. 288
, ubi v. Sch.; πρὸς τὸ σ. διώκειν pursue up-hill, X.HG4.3.23;πρὸς τὸ σ. ἀνατρέχειν Dionys.Com.4
, cf.Arist.Pr. 870a30; σ. [ὁδός] X.Cyn.6.5; ὑπερβάλλειν τὰ ς. ib.5.16; σίμαι (sic cod.) the ends of the lyre, Hsch.; also, parts of the cornice, Id., cf. Vitr.3.5.12.2 generally, hollow, concave, opp. κυρτός, ἡ γαστὴρ τῶν ἀδείπνων ς. X.Cyr.8.4.21; τὰ σ. τοῦ ἥπατος the bottom of the liver, Poll.2.213, Gal.11.93; χεὶρ ς. Ath.14.630a; of splints, νάρθηκες ς. Hp.Off.12, acc. to Gal.18(2).833 rounded and tapering off towards the end, so as gradually to diminish the pressure; also, of a kind of bandage, Hp.Off.7.III σιμός· τυφλός, Hsch. -
14 ψεῦσμα
II τοὺς ἐπὶ τῆς ῥινὸς φυομένους ἰόνθους Σικελιῶται ψεύσματα ἔλεγον Sch.Theoc. 12.24, cf. Kaibel CGFp.218. -
15 ἕλκω
Aεἷλκον A.Fr.39
, etc., [dialect] Ep.ἕλκον Il.4.213
,al. (never εἵλκυον): [tense] fut., etc., rarely ἑλκύσω [ῠ] Hp.Fract.2, Philem.174: [tense] aor.εἵλκῠσα Batr.232
, Pi.N.7.103, Trag. and [dialect] Att., E.Ph. 987, Ar.Nu. 540, SIG2587.23, al., etc.;ἥλκυσα IG11(2).287
B61 (Delos, ii B.C.), CIG4993,5006 (Egypt, iii A.D.); later εἷλξα, poet.ἕλξα AP9.370
(Tib. Ill.), Orph.A. 258, Gal.Nat.Fac.1.12: [tense] pf.εἵλκῠκα D.22.59
; [tense] pf. part. ἑολκώς prob.in Epich. 177:—[voice] Med., [tense] fut. - ύσομαι ([etym.] ἐφ-) Antyll. ap. Orib.6.10.9: [tense] aor. εἱλκυσάμην ([etym.] ἀφ-) v.l. in Hp.Art.11, subj.ἀφελκύσωμαι Ar.Ach. 1120
; rarelyεἱλξάμην Gal.4.534
:—[voice] Pass., [tense] fut.ἑλκυσθήσομαι A.Th. 614
([etym.] ξυγκαθ-), Lyc.358,ἑλχθήσομαι Gal.UP7.7
: [tense] aor.εἱλκύσθην Hp.Epid.4.14
, ([etym.] ἐξ-) Ar.Ec. 688,ἑλκ- Hdt.1.140
,ἡλκ- IG12(7).115.11
([place name] Amorgos); laterεἵλχθην Ph.2.11
, Philostr.VA8.15, D.L.6.91: [tense] pf.εἵλκυσμαι Hp.Superf. 16
, E.Rh. 576,Ph.1.316, ([etym.] καθ-) Th.6.50, ἕλκυσμαι ([etym.] ἀν-) Hdt.9.98, (ii B.C.): [tense] plpf.εἵλκυστο Hp.Epid.4.36
.—In [dialect] Att., ἕλκω, ἕλξω were alone used in [tense] pres. and [tense] fut., while the other tenses were formed from ἑλκυ-; cf. ἑλκέω (q.v.), ἑλκυστάζω. In Hom., Aristarch. rejected the augm. (Cf. Lat. sulcus, Lith. velkù 'drag'):— draw, drag, with collat.notion of force or exertion, ὣς εἰπὼν ποδὸς ἕλκε began to drag [the dead body] by the foot, Il.13.383;ἤν περ.. ποδῶν ἕλκωσι θύραζε Od.16.276
;τινὰ τῆς ῥινός Luc.Herm.73
;Ἕκτορα.. περὶ σῆμ' ἑτάροιο ἕλκει Il.24.52
; drag away a prisoner, 22.65 ([voice] Pass.); draw ships down to the sea, 2.152, etc.; draw along a felled tree, 17.743; of mules, draw a chariot, 24.324; ἑλκέμεναι νειοῖο.. πηκτὸν ἄροτρον draw the plough through the field, 10.353, cf. 23.518;ἕ. τινὰ ἐπὶ κνάφου Hdt.1.92
; περιβαλόντας σχοινία ἕ. haul at them, Id.5.85.2 draw after one,ἐν δ' ἔπεσ' Ὠκεανῷ.. φάος ἠελίοιο, ἕλκον νύκτα μέλαιναν Il.8.486
; πέδας ἕ. trail fetters after one, Hdt.3.129; ἕ. χλανίδα let one's cloak trail behind, Ephipp.19(anap.);θοἰμάτιον Archipp.45
.3 tear in pieces (used by Hom. only in the form ἑλκέω), ὀνύχεσσι παρειάν E. Tr. 280
; worry,τὰς κύνας ὥλαφος ἕλκοι Theoc.1.135
;ἑλκυσθῆναι ὑπὸ κυνός Hdt.1.140
.b metaph., carp at, Pi.N.7.103.4 draw a bow,ἕλκε.. γλυφίδας τε λαβὼν καὶ νεῦρα βόεια Il.4.122
, cf. Od.21.419, Hdt. 3.21, X.An.4.2.28, etc.5 draw a sword, S.Ant. 1233, E.Rh. 576 ([voice] Pass.):—[voice] Med.,ἕλκετο δ' ἐκ κολεοῖο.. ξίφος Il.1.194
.6 ἕ. ἱστία hoist sails, Od.2.426:—also in [voice] Med.,h.Bacch.32.II after Hom.,3 drag into court,ἕλκω σε κλητεύσοντα Ar.Nu. 1218
, cf. 1004 ([voice] Pass.);εἰς ἀγοράν Act.Ap.16.19
; drag about, esp. with lewd violence,ἕλκει καὶ βιάζεται D.21.150
; μηδένα ἕλξειν μηδ' ὑβριεῖν ib. 221;ἕλκειν γυναῖκα Lys.1.12
: metaph., ἄνω κάτω τοὺς λόγους ἕ. Pl. Tht. 195c, cf. Arist.SE 167a35;ἡμέας ὁ καιρὸς ἕλκει Herod.2.10
; also ἥλκυσμαι λαμπαδάρχης I have been compelled to serve as λ., BGU l.c.4 draw or suck up, [ἥλιος] ἕλκει τὸ ὕδωρ ἐπ' ἑωυτόν Hdt.2.25
; ἕ. τὸν ἀέρα draw it in, breathe it, Hp.Aër.19, Ti.Locr.101d ([voice] Pass.), cf. Philyll.20: ζωὴν φύσιν Archel. ap. Antig.Mir.89; esp. of persons drinking, drink in long draughts, quaff, ; ; τὴν.. τοῦ Πραμνίου [σπονδήν] Ar.Eq. 107; οἶνον ἐκ.. λεπαστῆς TeleclId.24 (lyr.);ἀπνευστί Antiph.74.14
, etc.: with acc. of the cup,δέπας μεστὸν.. ἕλκουσι γνάθοις ἀπαύστοις Id.237
, cf. Eub. 56.7, al.; so ἕ. μαστόν suck it, E.Ph. 987; inhale,ὀσμήν Antig.Mir. 89
; of roots, draw up nourishment, Thphr.HP1.6.10: metaph., χανδὸν καὶ ἀμυστὶ τῶν μαθηυάτων ἕ. Eun.VSp.474D.6 ἕ. βίοτον, ζόαν, drag out a weary life, E.Or. 207 (lyr.), Ph. 1535 (lyr.); προφάσιας ἕ. keep making excuses, Hdt.6.86;πάσας τε προφάσεις.. ἕλκουσι Ar.Lys. 727
; ἕ. χρόνους make long, in prosody, Longin.Proll. Heph.p.83C.: hence intr., ἐπὶ τοσοῦτο λέγεται ἑλκύσαι τὴν σύστασιν.. that the conflict dragged on, lasted, Hdt.7.167, cf. PHib.1.83.9 (iii B.C.):—[voice] Pass.,τῶν ἐγκλημάτων εἱκλυσμένων πλείονα χρόνον Supp.Epigr.2.281
(Delph., ii B.C.); also of a person,ἑλκόμενος καὶ μόγις Pl. R. 350d
.8 draw to oneself, attract, of the magnet, E.Fr. 567; by spells,τινὰ ποτὶ δῶμα Theoc.2.17
, cf.X.Mem.3.11.18, Plot.4.4.40, etc.; πείθειν καὶ ἑ. Pl.R. 458d;ἐχθροὺς ἐφ' ἑαυτόν D.22.59
; draw on,ἐπὶ ἡδονάς Pl.Phdr. 238a
;εἰς τυραννίδας ἕ. τὰς πολιτείας Id.R. 568c
:—[voice] Pass., to be drawn on as by a spell,ἴυγγι δ' ἕλκομαι ἦτορ Pi.N.4.35
;πρὸς φιλοσοφίαν Pl.R. 494e
.9 of things weighed, ἕ. σταθμὸν τάλαντα δέκα draw down the balance, i.e. weigh ten talents, Hdt.1.50, cf. Eup.116: abs., τὸ δ' ἂν ἑλκύσῃ whatever it weigh, Hdt. 2.65; πλεῖον ἕ. Pl.Min. 316a.b ἕ. τὰς ψήφους cast up the account, PPetr.2p.37 (iii B.C.), PHib.1.17.25 (iii B.C.).10 draw or derive from a source,ἐντεῦθεν εἵλκυσεν ἐπὶ τὴν.. τέχνην τὸ πρός φορον αὐτῇ Pl.Phdr. 270a
, cf. Jul.Or.7.207a;τὸ γένος ἀπό τινος Str.11.9.3
; assume,μείζω φαντασίαν Plb.32.10.5
;ὁ ἄρτος ἕλκει χρῶμα κάλλιστον Ath.3.113c
.11 ἑλκύσαι πλίνθους make bricks, Hdt.1.179, cf. PPetr.3p.137; ἕ. λάγανον Chrysipp. Tyan. ap. Ath.14.647e.12 αἱ θυρίδες ἕλκουσι the win dows draw in air, Thphr.Vent.29.13 ἕ. ἑαυτόν, expressing some kind of athletic exercise, Pl.Prm. 135d.B [voice] Med., ἕ. χαίτας ἐκ κεφαλῆς tear one's hair, Il.10.15; ἀσσοτέρω πυρὸς ἕλκετο δίφρον drew his chair nearer to the fire, Od.19.506, cf. Semon.7.26.2 draw to oneself, scrape up, amass, τιμάς, ἄφενος ἕλκεσθαι, Thgn.30.3 ἕλκεσθαι στάθμας περισσᾶς in Pi.P.2.90, means lit., to drag at too great a line, i.e. grasp more than one's due-- but whence the metaphor is taken remains unexplained.C [voice] Pass., to be drawn or wrenched, νῶτα.. ἑλκόμενα στερεῶς, of wrestlers, Il.23.715; of the nails, to be curved, Hp.Morb.2.48; to close in when the core is removed, of the timber of certain trees, Thphr.HP5.5.2. -
16 ὕψωμα
A elevation, height,οὐ χθὼν οὐρανίοις ὑψώμασι [φθονέει] Ps.-Phoc.73
;ὕ. τοῦ ἀέρος Ph.2.408
; τὸ ὕ. τῆς ῥινός the bridge of the nose, Gal.18(1).796,806.2 Astrol., exaltation of a heavenly body, opp. ταπείνωμα, Plu.2.149a, 782d, S.E.M.5.33, Ptol.Tetr. 37.II metaph., exaltation, Vett.Val.92.29. -
17 μέτ-ωπον
μέτ-ωπον, τό, eigentlich der Raum zwischen den Augen, die Stirn; ἤλασε μέτωπον ῥινὸς ὑπὲρ πυμάτης, Il. 13, 615, öfter; οὐδὲ μέτωπον ἐπ' ὀφρύσι κυανέῃσιν ἰάνϑη, die Stirn erheiterte sich nicht, 15, 102; vom Pferde, 23, 454 (wie Soph. El. 727 u. Eur. Rhes. 307); auch vom Helme, die Vorderseite, 16, 70; des Ebers, Xen. Cyr. 1, 4, 8; γαίας μέτωπον, die Stirn der Erde, von einem Berge, Pind. P. 1, 30; von Heeren, die Front, διπλοῠν μέτωπον ἦν δυοῖν στρατευμάτοιν, Aesch. Pers. 706; Soph. Tr. 518; ἱδρώς, ὃν ἐκ μετώπου πολλάκις ἔσταζεν, Eur. Troad. 1198; ἀνασπᾶν u. χαλᾶν τὸ μέτωπον, wie wir sagen »die Stirn kraus ziehen«, »erheitern«, »entwölken«, Ar. Equitt. 629 Vesp. 655; die Front von Gebäuden, πυραμίδος, Her. 2, 124, wofür er sonst κῶλον sagt; τοῦ τείχους, Thuc. 3, 21; die Front des Heeres, Xen. Cyr. 2, 4, 2; Pol. 3, 65, 5 u. öfter; τοὺς ἐλέφαντας πρὸ πάσης τῆς δυνάμεως ἐν μετώπῳ κατέστησε, 1, 33, 6; παρὰ τοὺς ἱππεῖς ἐν μετώπῳ, in einer Front mit den Reitern, 5, 82, 10.
-
18 ακρος
31) высший, верхнийἀκροτάτῃ κορυφῇ Hom. — на самой вершине;
ἐπ΄ ἄκρων ὀρέων Soph. — на вершинах гор;ἄκρη πόλις Hom. = ἀκρόπολις2) наружный, поверхностныйἄκρη ῥινός Hom. — поверхность кожи;
οὐκ ἄκρας καρδίας ἔψαυσέ μου Eur. — это глубоко врезалось в мое сердце (ср. 3)3) крайнийἄκρη χείρ Hom., Her. — кисть руки, рука;
ἄκρα γλῶσσα Soph. — кончик языка;ἐπ΄ ἄκρων (sc. ποδῶν или δακτύλων) Soph. — на цыпочках;πεδίον ἄκρον Soph. — край равнины;ἄκρα ἱστία Arph. — край парусов;πρὸς ἄκρον μυηλὸν ψυχᾶς Eur. — до глубины души (ср. 2);ἄκρα νύξ Soph. — глубокая (поздняя) ночь;ἄ. ὀργήν Her. — вспыльчивый;οἱ ἄκροι Arst. — крайние классы, т.е. богачи и бедняки4) наилучший, превосходный, отличный(εἴς и περί τι Plat.; ἀνήρ Her.; τεχνῖται καὴ σοφισταί Plut.)
ἄκροι γενόμενοι ταύτην τέν ἡμέραν Her. — храбро сражаясь в этот день;ψυχέν οὐκ ἄ. Her. — павший духом, малодушный;οἱ ἄκροι τῆς ποιήσεως Plat. — величайшие представители поэзии;ἐγώ σοι μάντις εἰμὴ τῶν δ΄ ἄ. Soph. — это я тебе безошибочно предсказываю;ἄ. διαλέγεσθαι Plut. — искусный в споре;Ἄργείων ἄκροι Eur. — аргосская знать;ἥ ἄκρα ἐπιμέλεια Plut. — тщательный уход -
19 ῥάχις
2 spine or backbone,σύγκειται ἡ ῥ. ἐκ σφονδύλων, τείνει δ' ἀπὸ τῆς κεφαλῆς μέχρι πρὸς τὰ ἰσχία Arist.HA 516a11
, cf. PA 654b12, al.; ὑπὸ ῥάχιν παγέντες impaled, A. Eu. 190, cf. S.Fr.20, E.Cyc. 643; μυελὸς κοίλης ῥάχεως Archel. ap. Antig.Mir.89, cf. Pl.Ti. 77d, 91a.1 ridge of a hill or mountain, Hdt.3.54, 7.216, IG42(1).71.14 (Epid., iii B.C.), Plb.3.101.2, D.H.5.44, Str.3.2.3 (pl.); ἂν ῥάχιν along the ridge, GDI5075.69 (Crete, i B.C.); so Archil.21 like ned Thasos to an ὄνου ῥάχις.2 ῥ. ῥινός bridge of the nose, Poll.2.79, Ruf.Onom.35.3 ῥ. φύλλου mid-rib of a leaf, Thphr.HP3.7.5, al.
См. также в других словарях:
Τῆς ῥινὸς ἔλκειν. — τῆς ῥινὸς ἔλκειν. См. Водить за нос … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
ρινός — ἡ και ὁ, Α 1. το δέρμα ζωντανού ανθρώπου (α. «ὦσε δ ἀπὸ ῥινὸν τρηχὺς λίθος», Ομ. Ιλ. β. «ῥινοὶ ἀπέδρυφθεν», Ομ. Οδ.) 2. (σπανίως) το δέρμα νεκρού («ῥινὸν δ ἀπ ὀστεόφιν ἐρύσαι», Ομ. Οδ.) 3. δέρμα από ζώο, δορά (α. «ῥινὸν πολιοῑο λύκοιο», Ομ. Οδ. β … Dictionary of Greek
ρίς — και ῥίν, ῥινός, ή, ΜΑ η μύτη, το όργανο τής όσφρησης και τής αναπνοής (α. «ἀμβροσίην ὑπὸ ῥῑνα ἑκαστῳ θῆκε φέρουσα», Ομ. Οδ. β. «ἀποταμὼν τὴν ῥῑνα», Ηρόδ. γ. «ἕλκεσθαι τῆς ῥινός», Λουκιαν.) αρχ. στον πληθ. αἱ ῥῑνες τα ρουθούνια (α. «στόμα τε ῥίνας … Dictionary of Greek
носъ — НОС|Ъ (39), А с. 1.Нос, часть лица: Блѧдѹщюмѹ черньцю по законѹ. людьскомѹ носъ ѥмѹ ѹрѣзають. ЗС 1280, 338в; то же ЗС XIV, 24 об.–25; овомѹ носа ѹрѣзаша. а iномѹ очи выимаша. кто василь˫а на зло повелъ. ЛН XIII–XIV, 136 (1257); бѧше же ту лице… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
BLATTA — multis idem, quod tinea: Namque iungit utramque Horatius l. 2. Sat. 3. v. 119. Cui stragula vestis Blattarum ac tinearum epulae, putrebat in arca. Martialis l. 6. Epigr. 60. v. 7. Quam multi tineas pascunt, blattasque diserti. Et l. 14. Epigr. 37 … Hofmann J. Lexicon universale
STERNUTATIO — Graece Πταρμὲς, inter omina olim erat minima, apud Romanos. Plin. l. 2. c. 7. Fulgurum monitus, oraculorum praescita, Aruspicum praedicta, atque etiam (parva dictu) in auguriis Sternutamenta et offensiones pedum. Cicer. de Divin. l. 2. c. 40.… … Hofmann J. Lexicon universale
водить(таскать) {кого} за нос — (иноск.) обманывать, управлять Ср. Держи карман то шире! И не таких, как ты, молодцов за нос то водят. Островский. Не все коту масленица. 3, 1. Ср. Студенты все влюблялись в нее... Она всех водила за нос и про любовь одного рассказывала другому и … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона
таскать за нос — водить (таскать) кого за нос (иноск.) обманывать, управлять Ср. Держи карман то шире! И не таких, как ты, молодцов за нос то водят. Островский. Не все коту масленица. 3, 1. Ср. Студенты все влюблялись в нее... Она всех водила за нос и про любовь… … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона
Водить за нос — Водить (таскать) кого за носъ (иноск.) обманывать, управлять. Ср. Держи карманъ то шире! И не такихъ, какъ ты, молодцовъ за носъ то водятъ. Островскій. Не все коту масляница. 3, 1. Ср. Студенты всѣ влюблялись въ нее... Она всѣхъ водила за носъ и… … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
SYRICTAE — gentes inter Nomadas et Indos, narium locô foramina tantum habentes, anguium modo loripedes. Plin. ex Megasthene l. 7. c. 2. Ubi Slamas. legendum censet Syrtas; quia nempe traherent pedes, ἀπὸ τοῦ σύρειν. Sed rectes sese habet vulgat lectio. Quâ… … Hofmann J. Lexicon universale
ρίνη — η / ῥίνη, ΝΜΑ, και ρίνα Ν, και ῥῑνα Α 1. λειαντικό όργανο, λίμα 2. ζωολ. βλ. ρίνα. [ΕΤΥΜΟΛ. Άγνωστης ετυμολ. Αρχική σημ. τής λ. ῥίνη πρέπει να θεωρηθεί η σημ. «λίμα, λειαντικό όργανο», από την οποία προήλθε και η σημ. «είδος ψαριού», λόγω τής… … Dictionary of Greek